Nagy örömmel meghívunk pénteken február 27-én 19-kor Körösi Zsuzsa filmjének vetítésére a Cyclonomia kollektív műhelyben:
Nehogy az ördög ülve találjon
A vetítés után magyar és francia nyelvű beszélgetést tartunk.
Koccintás és harapnivaló lesz. Belépés ingyenes, adományt szívesen elfogadunk
1135 Budapest, Katona József utca 39.
[su_vimeo url=”https://vimeo.com/112076331″]
A film apropóját az adta, hogy a rendező édesanyját a II. világháború alatt Budapesten bolgárkertészek bújtatták, akik zöldséggel látták el a fővárost az ostrom előtt és után. A film arra keresi a választ, hogy hová tűntek a bolgárkertészek, Budapest zöldségeskertjei és a főváros a helyi élelmiszer-autonómiája.
A kérdés ma rendkivül aktuális, mert a világ lakosságának ma több, mint a felét – néhány évtizeden belül a három negyedét – tömörítő nagyvárosok riasztóan csekély élelmiszertartalékokkal rendelkeznek. A szupermarketek árukínálata mind több kilómétert, országot és földrészt szel át, míg a termelőktől a városi fogyasztók asztalára kerül.
Meddig tartható fenn ez az ellátási rendszer a a klímafelmelegedés, a növekvő energiahiány, levegő-, víz- és talajszennyeződés mellett ?
Európában, Amerikában, de Afrikában is egyre nyilvánvalóbb a városvezetők és várostervezők számára, hogy energiaszegény jövőnkben a nagyvárosok fenntartható fejlődése a helyben megtermelt élelmiszereken múlik. Mind többen gondolkoznak városaik átalakulásáról, a helyi élelmiszertermelés feltételeinek megteremtéséről .
Budapest helyi élelmiszerellátásának gazdag 19-ik és 20-ik századi hagyománya van : a bolgárkertészetek és a Budapesti Wekerle kertváros. Mindkettő érdekes előképe a mai átalakuló városok élelmiszerautonómia-
Kik is ezek a bolgárkertészek ? És mi maradt a Wekerle-telep családi kertész-hagyományaiból ?
A filmben lelkes kertművelőkkel találkozunk, akiket elragad a hév, mikor a zöldségeikről, fűszerkertjükről, de igazából saját életükről, közösségükről, barátaikról, szomszédaikról beszélnek. Nem mellesleg Budapest és a Föld jelenéről és jövőjéről.